MTK legendárium | 353. rész

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

Egyértelműen a magyar nemes, vagyis a dzsentri volt a 19. századvégi tőkés átalakulás vesztese, akire romantikus élete és gigerli hajlamai miatt igazán nem lehetett haragudni, de Európa nyugati feléből nézve, érteni sem igazán: „Nem is lehetett idegen aggyal megérteni ezt a külsőségeiben, kedves gondatlanságában oly vonzó, úrias tetszelgésében, mértéktelen, üggyel-bajjal polgáriasuló magyar világot, ahol a fiskális úgy élt, mint a nagybirtokos, a felcser hintón járt, s a földmérő mérnök virtusból ezresekbe ferblizett este az urasággal, kinek birtokán napidíjért dolgozott…Az »állam« inkább eszme volt még csak, mint patrónus és fejőstehén. Fél század múltán már millió karral csimpajkodott a magyar középosztály az etető-itató, nyugdíjjal altató állam testén, de a kiegyezésig a hivatal magyar ember számára »nobile officium« volt, melyre ráköltötte vagyona egy részét, az alispán gazdagon érkezett a vármegyeházára s szegényen ment el onnan…”

Az 1844. évi IV. törvénycikk oldozta fel a nemesi földet százados királyi védelme, az ősiség törvénye alól. Sok domínium – a dévaj uraságok kezén – ekkortól vált puszta árucikké. Azonnal meg is szaporodtak az ehhez hasonló hirdetések a napisajtóban:

„Eladó ősi nemesi jószág Nemes Zala megye kebelében X. Y. asszonyságnak 2400 holdakra terjedő ősi nemesi javai szabad kézből eladandók.”

Mózes ötödik könyve akként szól a zsidóságról, kik, ha megtartják Isten parancsolatait, jelentős szellemi és anyagi áldásban részesülnek: „Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha megtartod és teljesíted, mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az Úr. Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérnek téged, …áldást bocsát az Úr csűreidre, és minden vállalkozásodra, …te kölcsönadsz a többi népnek, de te nem szorulsz kölcsönre.”

A keresztény-zsidó konfliktusok egyik hivatkozása éppen azzal érvel, miszerint a zsidók különbnek tartják magukat minden más nemzetnél. Az objektív valóság azonban az, hogy Krisztus működése nyomán létrejött keresztény vallásnak is – az Újszövetség mellett – egyik szent könyve lett az Ószövetség, benne a már említett mózesi könyvekkel, amit a zsidók Tóra (törvény) névvel illetnek. Teológiai vonatkozásban tehát semmi értelme a Krisztuskövető kereszténységnek versengve tekinteni a fent idézett áldásígéretekre, ti. keresztény terminológia szerint Krisztus befogadása révén fajra, etnikumra tekintet nélkül (hit és engedelmesség által) bárki örököse lehet az ószövetségi áldásoknak is.

A mulatozó dzsentri azonban vajmi keveset törődött a szent könyvek intelmeivel. A jelen, a megragadható pillanat örömeit hajszolva, hamar pénzzavarba került, hitelt vett fel birtokára, majd a hitelt is hitellel tetézte, míg végül az ősi fundus elárverezésre került vagy a hitelező tulajdonába ment át: „A földet lassan eladta magától, egy jobban számító osztálynak.”
A zsidók kezdetben azonban nem szívesen vásároltak földbirtokot. Az őshaza, az Ígéret földjének elvesztését követően az állandó vándorlás és számos bizonytalan politikai viszony megtanította őket a készpénz erejében bízni, a befektetéseknek tehát mezőgazdasági formáit kerülték és a „zsidók többszázados elvét vallották, hogy a földvásárlás kockázatos dolog, könnyen elvehetik féltékenykedő uraságok, avagy egy ellenséges szándékú kormányzat.”

Egész pontosan a magyarországi zsidóság földszerzésére lehetőséget az ausztriai polgári törvénykönyv honi bevezetése, azaz az 1861. évi törvény 22 §-a adott lehetőséget (idegenek, tehát nem zsidó vallásúak már 1852-től rendelkezhettek Magyarországon földbirtokokkal).

Ezt olvastad már?